2013. június 4., kedd

A finn Manchester


            Két tó, erdőkkel szabdalt városkép, vörös téglás gyárépületek, textilipar, mélykék, élénkzöld – így lehetne röviden jellemezni Tamperét, Finnország harmadik legnagyobb városát, mely a tengeri kikötővel nem rendelkező északi települések között a legnagyobbnak számít.

            A kétszázezer főt számláló, Häme tartományi élénk város két tó között, a Näsijärvi és a Pyhäjärvi között fekszik. Ezeket egy csatorna, a Tammerkoski köti össze, melyet egyébként mindenki folyónak titulál. A belvárosban, a gyárépületek között kanyarog, és egy pazar vízesés is tarkítja képét, mely felett híd ível át. Az említett tavaknak köszönhetően a természet a városiak közvetlen közelében mutogatja a maga csodáit. A finnek kedvükre áldozhatnak kedvenc időtöltéseik oltárán, horgászhatnak, hajózhatnak, és a Näsijärvi partján lévő nyilvános szaunában közösen verejtékezhetik ki magukból a munkával telt napjaik fáradalmait. Így elsőre ez talán taszítóan hangzik, de azt tudni kell, hogy a finneknél ez tradíció: a szaunázás náluk felér egy kávéházi beszélgetéssel, csupán annyi a különbség, hogy gőzben társalognak, meztelenül – a férfiak és a nők természetesen szeparálódnak egymástól – és időnként megmártóznak a tó vízében.


            Azok, akik nem szívelik a szaunázást, tehetnek kirándulást a Näsijärvi mellett elterülő erdőben. Friss levegő, a fák között elő-előbukkanó víztükör, erdei- és lucfenyők, nyírfák, zuzmók, zsurlók, gombák, és más növények veszik körbe az embert. Van egy sajátos varázsa ennek a rengetegnek, ami személy szerint engem nagyon megfogott. Beszippant, nem enged, marasztal, könyörög, hogy maradj vele, hadd meséljen történeteket koboldokról, manókról, Tapioról és Mielikkiről, az erdők védőisteneiről. Ha nem vigyázunk, valóban ott ragadunk, ami nem éppen veszélytelen: elvétve ugyan, de a város környékén élnek farkasok, akikkel nem tanácsos találkozni, még úgy sem, hogy a finn példányok magányosan kóborolnak.
            A természeti szépségek mellett persze más oka is van annak, miért érdemes Tamperébe látogatni. A belváros jellegzetes vörös téglás épületei egykor textilgyárakként üzemeltek. Akkoriban virágzott az ipar, ezért nevezték a várost finn Manchesternek. Manapság az épületek más funkciókat töltenek be: az alsó szinteken kávéházak, múzeumok találhatók, a felsők lakórészekként funkcionálnak. Ezek a létesítmények főleg a Tammerkoski azon szakaszán állnak, ahol a vízesés is található. Érdemes úgy végigsétálni a folyóparton, hogy közben megcsodáljuk, miként tükröződik a fodros vízen az épületek képe. Fotográfusoknak nagyszerű helyszín néhány jó kép készítésére. A textilgyárak mellett nehézipari komplexum is létesült. A Tampella nevet viselő létesítmény profiljában főleg mozdony- és fegyvergyártás szerepelt, épülete a Tammerkoski partján magasodik.
            Az ipari múlt mellett a város életében az építészeti és kulturális örökség is nagy szerepet játszik. Megannyi templomtorony magasodik az ég felé. Vegyük például a Tuomiokirkkot. A neve székesegyházat jelent, a belváros szélén található. Szürke kövekből épült, piros sisakos tornyokkal ellátott épület, melyet rózsaablak is díszít. Evangélikus templom, kevés cicomával. Az ablakokon gyönyörűen megmunkált üvegfestmények láthatók, a belső terét főleg freskók színesítik. Némelyik meglehetősen morbid, az egyiken csuhába öltözött csontváz szerzetesek gondozzák a templomkert növényeit. Ezt leszámítva kellemes közegnek mondható. Emellett még felkereshetünk ortodox és katolikus templomokat is.
            A város főterén (finnül Keskustori) található a Tamperei Színház, a Vanha Kirkko (Öreg Templom, mely a helyi svéd lutheránus közösség használatában áll), és fontosabb hivatali épületek is itt kaptak helyet. Nem messze a vízeséstől pedig a Vígszínház (Komediateatteri) található.



            A szórakozni vágyóknak érdemes felkeresniük a Särkäniemi vidámparkot a Näsijärvi partján, mely tele van különféle játékokkal. Legtöbbjük vadvízi evezéshez hasonló benyomást nyújtó csúszda, de akadnak más körhinták és hullámvasutak is. Azok, akik nem szeretnének felülni ezekre, megtekinthetik a planetárium kiállításait, vagy Finnország legnagyobb akváriumának pompás vízi lakóit. Igazi különlegesség a delfinárium, mely három, bonyolult trükkökre betanított delfinnel büszkélkedhet. A park közepén áll Skandinávia legnagyobb kilátótornya, a Näsinneula, melynek 124 méteres magasságban lévő csúcsában forgóéttermet létesítettek. A toronyból pazar kilátás nyílik a városra, a tavakra, erdőkre. Érdemes mindenképpen beszállni a liftbe, és felmenni, azt a látványt, ami ott fogadja az embert, nagy hiba volna elszalasztani. Itt található továbbá a nemrég kiépített, a világon egyedülálló Angry Birds Park, ahol igazi figurákkal kell teljesíteni a pályákat. Kiváló szórakozást biztosít kicsiknek és nagyoknak egyaránt.




            A nap zárásaként tegyünk egy sétát a Näsijärvi kikötőjébe a lágyan ringó magánhajók közé. Túlhaladva a hullámtörő vonalán csodás kilátás nyílik az arra járók szeme elé: belátni a tó víztükrének nagy részét, szemben ott magasodik a Näsinneula, a lemenő nap sugarai megcsillannak mind a tornyon, mind a víztükrön, utóbbi hullámain kacér táncot járnak, és narancsos ragyogásba vonják. Üljünk le a parton, és egy jó finn sör mellett (ajánlom a Karjalát és a Lapin Kultát) élvezzük ki a naplemente minden pillanatát. Magával ragadó élmény.

            Azoknak, akik kedvet kaptak ellátogatni a városba, érdemes júliusban, vagy augusztus első felében utazniuk, az országban ugyanis ekkor tombol a nyár a maga északias módján…  




Pócza Gabriella  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése