Két tó, erdőkkel szabdalt városkép, vörös
téglás gyárépületek, textilipar, mélykék, élénkzöld – így lehetne röviden
jellemezni Tamperét, Finnország harmadik legnagyobb városát, mely a tengeri
kikötővel nem rendelkező északi települések között a legnagyobbnak számít.
A
kétszázezer főt számláló, Häme tartományi élénk város két tó között, a
Näsijärvi és a Pyhäjärvi között fekszik. Ezeket egy csatorna, a Tammerkoski
köti össze, melyet egyébként mindenki folyónak titulál. A belvárosban, a
gyárépületek között kanyarog, és egy pazar vízesés is tarkítja képét, mely
felett híd ível át. Az említett tavaknak köszönhetően a természet a városiak
közvetlen közelében mutogatja a maga csodáit. A finnek kedvükre áldozhatnak
kedvenc időtöltéseik oltárán, horgászhatnak, hajózhatnak, és a Näsijärvi
partján lévő nyilvános szaunában közösen verejtékezhetik ki magukból a munkával
telt napjaik fáradalmait. Így elsőre ez talán taszítóan hangzik, de azt tudni
kell, hogy a finneknél ez tradíció: a szaunázás náluk felér egy kávéházi
beszélgetéssel, csupán annyi a különbség, hogy gőzben társalognak, meztelenül –
a férfiak és a nők természetesen szeparálódnak egymástól – és időnként megmártóznak
a tó vízében.
Azok,
akik nem szívelik a szaunázást, tehetnek kirándulást a Näsijärvi mellett
elterülő erdőben. Friss levegő, a fák között elő-előbukkanó víztükör, erdei- és
lucfenyők, nyírfák, zuzmók, zsurlók, gombák, és más növények veszik körbe az
embert. Van egy sajátos varázsa ennek a rengetegnek, ami személy szerint engem
nagyon megfogott. Beszippant, nem enged, marasztal, könyörög, hogy maradj vele,
hadd meséljen történeteket koboldokról, manókról, Tapioról és Mielikkiről, az
erdők védőisteneiről. Ha nem vigyázunk, valóban ott ragadunk, ami nem éppen
veszélytelen: elvétve ugyan, de a város környékén élnek farkasok, akikkel nem
tanácsos találkozni, még úgy sem, hogy a finn példányok magányosan kóborolnak.
A
természeti szépségek mellett persze más oka is van annak, miért érdemes
Tamperébe látogatni. A belváros jellegzetes vörös téglás épületei egykor
textilgyárakként üzemeltek. Akkoriban virágzott az ipar, ezért nevezték a
várost finn Manchesternek. Manapság az épületek más funkciókat töltenek be: az
alsó szinteken kávéházak, múzeumok találhatók, a felsők lakórészekként
funkcionálnak. Ezek a létesítmények főleg a Tammerkoski azon szakaszán állnak,
ahol a vízesés is található. Érdemes úgy végigsétálni a folyóparton, hogy
közben megcsodáljuk, miként tükröződik a fodros vízen az épületek képe.
Fotográfusoknak nagyszerű helyszín néhány jó kép készítésére. A textilgyárak
mellett nehézipari komplexum is létesült. A Tampella nevet viselő létesítmény
profiljában főleg mozdony- és fegyvergyártás szerepelt, épülete a Tammerkoski
partján magasodik.
Az
ipari múlt mellett a város életében az építészeti és kulturális örökség is nagy
szerepet játszik. Megannyi templomtorony magasodik az ég felé. Vegyük például a
Tuomiokirkkot. A neve székesegyházat jelent, a belváros szélén található.
Szürke kövekből épült, piros sisakos tornyokkal ellátott épület, melyet
rózsaablak is díszít. Evangélikus templom, kevés cicomával. Az ablakokon
gyönyörűen megmunkált üvegfestmények láthatók, a belső terét főleg freskók
színesítik. Némelyik meglehetősen morbid, az egyiken csuhába öltözött csontváz
szerzetesek gondozzák a templomkert növényeit. Ezt leszámítva kellemes közegnek
mondható. Emellett még felkereshetünk ortodox és katolikus templomokat is.
A
város főterén (finnül Keskustori) található a Tamperei Színház, a Vanha Kirkko
(Öreg Templom, mely a helyi svéd lutheránus közösség használatában áll), és
fontosabb hivatali épületek is itt kaptak helyet. Nem messze a vízeséstől pedig
a Vígszínház (Komediateatteri) található.
A
szórakozni vágyóknak érdemes felkeresniük a Särkäniemi vidámparkot a Näsijärvi
partján, mely tele van különféle játékokkal. Legtöbbjük vadvízi evezéshez
hasonló benyomást nyújtó csúszda, de akadnak más körhinták és hullámvasutak is.
Azok, akik nem szeretnének felülni ezekre, megtekinthetik a planetárium
kiállításait, vagy Finnország legnagyobb akváriumának pompás vízi lakóit. Igazi
különlegesség a delfinárium, mely három, bonyolult trükkökre betanított
delfinnel büszkélkedhet. A park közepén áll Skandinávia legnagyobb
kilátótornya, a Näsinneula, melynek 124 méteres magasságban lévő csúcsában
forgóéttermet létesítettek. A toronyból pazar kilátás nyílik a városra, a
tavakra, erdőkre. Érdemes mindenképpen beszállni a liftbe, és felmenni, azt a
látványt, ami ott fogadja az embert, nagy hiba volna elszalasztani. Itt
található továbbá a nemrég kiépített, a világon egyedülálló Angry Birds Park,
ahol igazi figurákkal kell teljesíteni a pályákat. Kiváló szórakozást biztosít
kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
A
nap zárásaként tegyünk egy sétát a Näsijärvi kikötőjébe a lágyan ringó
magánhajók közé. Túlhaladva a hullámtörő vonalán csodás kilátás nyílik az arra
járók szeme elé: belátni a tó víztükrének nagy részét, szemben ott magasodik a
Näsinneula, a lemenő nap sugarai megcsillannak mind a tornyon, mind a
víztükrön, utóbbi hullámain kacér táncot járnak, és narancsos ragyogásba
vonják. Üljünk le a parton, és egy jó finn sör mellett (ajánlom a Karjalát és a
Lapin Kultát) élvezzük ki a naplemente minden pillanatát. Magával ragadó
élmény.
Azoknak,
akik kedvet kaptak ellátogatni a városba, érdemes júliusban, vagy augusztus
első felében utazniuk, az országban ugyanis ekkor tombol a nyár a maga északias
módján…
Pócza Gabriella
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése