2013. április 30., kedd

„Én nem szeretem, ha a tanáraim látják azokat a dolgokat, amiket csak a barátaimmal osztanék meg” – fiatalok a Facebookos tanár-diák viszonyról


Ami nincs fent Youtube-on, az meg sem történt, amit nem talál a Google, az nem is létezik, aki nincs regisztrálva Facebook-on, az nem is ember – tartja az új keletű mondás.
Ebben a formában kissé sarkított a dolog, azonban az való igaz, hogy a Facebook az évek folyamán lassú méregként itta be magát a társadalmunkba. A közösségi oldal minden okos telefonra letölthető vagy alapból beépített alkalmazásként szerepel, beállíthatjuk, hogy ugyanúgy, ahogy sms esetén, rezegjen, vagy hangot adjon a telefon, ha új értesítésünk, Facebook üzenetünk érkezett, vagy csak meghívtak minket egy eseményre.
Lassan a legfőbb közösségépítő platformmá nőtte ki magát, itt kommunikálunk, hiszen az órákig tartó csevegés (az internet előfizetésen kívül) nem kerül egy forintunkba sem, a különféle csoportok pedig tanulószobaként is működhetnek, megkönnyítve ezzel a kommunikációt a megye (vagy esetleg az ország) eltérő területein elő szaktársainkkal.
Azonban ez a nagy internetes szabadság néha a visszájára is fordulhat, főleg ha az embernek nem csak a közeli rokonai, barátai láthatják az üzenőfalon megosztott bejegyzéseket, hanem a tanárai is.  



Ez most nem jött be ( Forrás: http://www.kommenthuszar.com)


A Facebookos tanár- diák viszonyt nem lehet egyértelműen besorolni a „rossz” vagy a „jó” kategóriába. Az USA-ban Missouri államban például egyértelműen ördögtől valónak gondolták ezt a fajta kapcsolattartást oktató és tanuló között, így 2011 nyarán törvénybe akarták iktatni, hogy tanár, ne lehessen ismerőse diáknak. Azonban a tanár által készített rajongói oldal törvényesen működhetett volna, a lájkoló diákok itt olvashatták és véleményezhették volna a tanár által közzétett információkat.

Nálunk szerencsére még csak fel sem merült ilyen drasztikus szabályozás. A közösségi oldalakat böngészve úgy tűnik, a tanárok inkább, mint magánemberek és nem mint oktatók vannak jelen. Fényképeket osztanak meg, oldalakat lájkolnak, de a diákok kiírásait, fényképeit nem véleményezik.


Tanár közérdekű információt oszt meg a diákokkal


A Tanár Blog is foglalkozott a témával, hetven gimnazista segítségével összegyűjtöttek egy méretes listát azokról az általános viselkedési formákról, amiket a diáknak és a tanárnak a közösségi oldalon tanúsítania illik.
Íme néhány ezekből:
·       Hogyha bejelöl egy tanár, illik visszajelölni.   
Tanárt kérdezés/beleegyezés nélkül nem jelölünk meg képen, bejegyzésben.  
·       A tanár ne ellenőrizze a diákot, hol van, mit csinál. Az nem az ő dolga, hanem a szülőké. 
·       Ne legyen házi feladat a Facebookon mert Facebookra "kikapcsolódni" megyünk.
·       Az osztálycsoportokba ne csatlakozzon (és ne is akarjon) a tanár.
·       Nem bökünk tanárt facebookon.   
·       A személyes ügyeket ne ott beszéljék meg a tanárok és a diákok hanem személyesen. 
·       A tanár és a diák ne éljen vissza a másik adatlapján olvasott vagy látott kommenttel, posztolással.

Ezen felbuzdulva én is megkérdeztem néhány helyi diákot, mi a véleményük erről az újkeltű tanár-diák jelenségről.
A 18 éves Viki szerint az, ha a diák ír a tanár úrnak egy üzenetet, hogy valamit nem ért, segítsen, az teljesen normális. Sőt azt gondolja, azzal sincs probléma, ha kitárgyalják a hétvégén történteket, illetve kedvenc zenekaraikról, vagy adott eseményekről is beszélgetnek. Megemlítette még, hogy ez a dolog a tanulmányra csakugyan jó hatással lehet, mivel ha a tanár szimpatikus jelenség, és a tantárggyal kapcsolatban érdekes dolgokat posztol a Facebookon, felkeltheti a diák érdeklődését, és ez által a kötelező dolgok iránt is fogékonyabb lesz.
Az egyetemista Gábor nem igazán tartja a közösségi oldalon a tanárokkal a kapcsolatot, viszont a közös csoportot jó ötletnek tartja, mivel itt minden fontos információt meg tudnak osztani egymással, és tudja, hogy ha bármi kérdése van, elég megosztania, és már is kap rá választ. Sokszor többet is…

Csaba, érettségi előtt álló diák azt tartja, hogy nem illendő a diáknak bejelölni a tanárt, ennek ellenére neki is több oktatója tartozik az ismerősei közé.
„Van fenn tanárom, de kivétel nélkül azok, akik maguk jelöltek be. Őszintén szólva én nem szeretem, ha a tanáraim látják azokat a dolgokat amiket csak a barátaimmal osztanék meg.”
Marietta, végzős egyetemista úgy vette észre, az egyetemi oktatók nem igazán aktívak a közösségi oldalon, viszont a középiskolából több tanára is ismerőse. Úgy gondolja, az oktatók leginkább csak csendes megfigyelők, nem véleményezik a diákok interneten tanúsított viselkedését.
A 20 éves Ádám szerint csak azok a tanárok próbálnak meg kapcsolatot kialakítani a diákokkal, akik az életben is közvetlenebb, haver –haver viszonyt ápolnak a tanulókkal. Hozzáteszi, hogy ez észrevétele szerint, a fiatalabb tanárok jellemző viselkedése.


Mini felmérésünk alapján nyilvánvalóvá vált tehát, hogy a fiatalok nincsenek rossz véleménnyel a jelenségről, azonban ez egy olyan téma, amely mindenkit érint, szóval, ha nektek is van ezzel kapcsolatos tapasztalatotok, vagy csak megosztanátok a gondolataitokat, ne habozzatok, használjátok nyugodtan a kommentelési lehetőségünket!

Tóth Eszter

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése