2013. április 3., szerda

Merj különleges lenni!


Sok történet szól arról, hogy merjünk nagyot álmodni és megvalósítani azt, amit elterveztünk. A legtöbb „Légy az aki!” témájú sztori, a középiskolások köréből kerül ki, így van ezzel a Glee című sorozat is, ahol egy gimnáziumi klub tagjainak mindennapjait követhetjük. Persze senki se egy átlagos klubra gondoljon, ahol a tanulók barkácsolnak, vagy esetleg színdarabokat próbálnak. Nem, a William McKinley gimi tanulói énekelnek és táncolnak, hogy megmutassák a világnak kik is ők!
A sorozat már a negyedik évadjánál tart, ha hazánkban nem is jutott túl az első évadon. Úgy tűnik a magyar közönségnek sok volt egy kicsit a sztárság után áhítozó fiatalokból. Pedig ha megnézzük, az alap ötlet nem is rossz. Van egy tanár, aki azt akarja, hogy az iskolája imádott társasága újra éljen és a suli régi dicsőssége is helyre álljon. Igen ám, de ehhez nem elég csak akarni a dolgokat. Szükség lenne igazi tehetségekre is. Mr. Schuester pedig meg is kapja őket. A show-kórus aktuális tagjai nem csak dalokban, de különleges személyekben is bővelkedik. A középiskola össze klikkjének szereplői képviseltetik magukat a részekben. A túlbuzgó diáklány, aki hihetetlenül tehetséges; a sportolók; akiket mindenki imád; a fiú, aki mit sem tud még az élet buktatóiról és a saját neméhez vonzódó fiú, aki titkolja igazi érzelmeit. Ahogy mondani szokás minden van itt, mint a vurstliban. Akkor mégis mi teszi annyira egyedivé ezt a sorozatot?



A dalok mindig egy adott téma köré csoportosulnak, lehet az akár egy szakítás, vagy az érettségi, esetleg egy esküvő. Fontos, hogy a négy évad alatt eddig csak két eredeti dal született, amelyet a kórustagok írtak, tehát a legtöbbször feldolgozások hangzanak el. A legtöbb sokkal jobbra sikeredett, mint az eredeti, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a sorozatnak óriási rajongótábora van. Persze a fülbemászó dallamok még nem jelentik feltétlenül a nézők szeretetét, ahhoz több kell.

A második tényező a szereplők. Nem törekednek arra, hogy elhitessék velünk, hogy komoly, érett felnőttekről beszélünk, még ha a problémáik meglehetősen felnőttesek is. Valamiért szinte mindegyiküket lehet szeretni, kit ezért, kit azért!



A harmadik alkotóelem épp azok a problémák, amikkel a szereplők szembesülnek. Rájönnek, hogy az élet nem fenékig tejfel és igenis a sikerért meg kell küzdeni. Lassan felnőnek a feladathoz és meglepő titkokra derül fény. A legnagyobb titok mégis az, hogy a világ szemében talán csodabogarak vagyunk, de merjünk kitűnni a tömegből, mert ahogy az Új Irányok kórus is énekelte, egy nap majd az átlag emberek is szeretnének olyan „lúzerek” lenni mint mi.

Simon Judit

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése